Dr. Czene Gréta interjú GTTSZ-METU: Együtt a jövő gazdasági növekedéséért
Közgyűlésünkön megválasztott új elnökhelyettesünk Dr. Czene Gréta Ph.D. asszony, a Budapesti Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója. Ezen apropó kapcsán interjút készítettünk vele.
Nemrég partnerségre lépett a GTTSZ és a Budapest Metropolitan Egyetem (METU). Mit gondol hogyan tudja a két intézmény segíteni egymást?
A GTTSZ és a METU partnersége stratégiai jelentőségű lépés a magyar gazdaságszámára. Horváth Bianka elnök asszonnyal közösön egyértelmű célunk volt, hogy a tudomány és a gazdaság között egyfajta hidat teremtsünk, a tudásalapú értékteremtés előmozdítása, és a gazdaság fenntartható fejlődésének támogatása mellett. A közös kutatási és oktatási programok eredményei így egyből átültethetőek a gyakorlatba. A METU részéről például biztosítjuk, hogy az egyetemen végzett hallgatók piacképes tudással rendelkezzenek, ami kritikus a hazai vállalkozások versenyképességének növeléséhez és a gazdasági kihívások kezeléséhez. Szóval a partnerség lényegében a jövő gazdasági növekedésének alapjaihoz tud tevékenyen
hozzájárulni.
Hogyan látja a hazai oktatás szerepét a magyar gazdaság versenyképességének erősítésében a következő évtizedben? Véleményem szerint a következő években az egyetemeknek a gyakorlati, ipari igényekre épülő képzésekkel és célzott kutatás-fejlesztési partnerségekkel kell növelnie a munkaerő piacra lépésének hatékonyságát. A tudás átadásnak már nem szabad egyetlen célnak lennie a hazai felsőoktatában. Mára prioritássá váltak a vállalati együttműködések, ahol életszerű projektekbe helyezzük el hallgatókat és közös kutatási portfóliót építünk a KKV-kal és a multinacionális partnerekkel. Ezzel rövid távon munkahelyteremtést és befektetői érdeklődést generálunk, hosszú távon pedig olyan tudásintenzív klasztereket alakíthatunk ki, melyek támogatják az ország sikerét.Milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy a tudományos kutatások valódi innovációvá és piacképes megoldásokká váljanak Magyarországon? Az innovációs ökoszisztéma építését az egyetemek inkubátor- és transzferprogramjaival gyorsíthatják. Képeznünk kell olyan kutatómenedzsmentet ésüzleti fejlesztő csapatot, amely a szellemi tulajdont lereagálja és piacra viszi. Emellett kiemelten fontosak az interdiszciplináris projekteket, mert a gyakorlati problémákra adott ötletek jellemzően több tudományterület találkozásából születnek.Milyen készségeket tart elengedhetetlennek ahhoz, hogy a mai hallgatók sikeresek legyenek egy gyorsan változó, technológiavezérelt munkaerőpiacon? A kritikus gondolkodás, adaptivitás és problémamegoldó készség. Ezek mellé célirányos digitális kompetenciát, adat- és kódolási alapismereteket, valamint kommunikációs és csapatmunkára épülő projektmunkát kell használnunk. A METU-n például gyakorlatorientált modulokkal és valós ipari feladatokkal készítjük fel a hallgatókat a gyorsan változó elvárásokra.Hogyan tud egy magyar egyetem nemzetközi szinten is vonzó lenni a tehetséges hallgatók és kutatók számára anélkül, hogy elveszítené nemzeti identitását?A felsőoktatási szektor globálisan egyre versenyképesebb és összetettebb. A nemzetközi hallgatói mobilitás növekedése mellett a digitális oktatás és a hibrid tanulási formák térnyerése új piaci struktúrát hoz létre. A határokon átívelő képzési modellek, az online tanúsítványok és a nemzetközi együttműködések lehetővé teszik, hogy a hallgatók a világ bármely pontjáról bekapcsolódjanak az oktatásba. A tudás egy végtelen erőforrás, mely szabadon osztható. Ebből nem csak a hallgatók, hanem Magyarország is csak profitálhat.Ahogy az interjúból kiderül, a legfontosabb készségek a jövő munkaerőpiacán:
kritikus gondolkodás alkalmazkodóképesség problémamegoldás digitális és adatalapú kompetenciák csapatmunka és kommunikáció