Az időjárásfüggő megújuló erőművek nem irányítható és nem szabályozható
technológiaként jelennek meg a villamosenergia-ellátó rendszerekben. A
Paksi Atomerőmű üzemelése időjárástól függetlenül, folyamatosan
biztosítja az ország áramfogyasztásának egyharmadát, alaperőműként
támogatva ezzel a nap- és szélenergia térnyerésének lehetőségét is.
***
Nem kérdés, hogy a megújuló energiaforrásoké a jövő, ám a jelen igényeit
egy “távoli ígéret” nem elégíti ki. Így amíg a “zöldenergia” nem tudja
leküzdeni gyengeségeit (pl.: az időjárásnak való kitettségét), addig az
áramellátás biztonságát a nap 24 órájában termelő, óriási
energiamennyiséget üvegház-kibocsátás nélkül előállító atomerőmű
biztosítja. A károsanyag-kibocsátásának a lehető legkisebbnek kell
lennie (stabil, szabályozható kapacitás, elenyésző környezetszennyezés).
Paks egymagában produkálja a Magyarországon megtermelt áram felét, és
biztosítja a felhasznált áram több, mint 35 százalékát.
A Paksi Atomerőmű olcsó és kibocsátásmentes, állandó, biztonságos és
stabil villamosenergia-termelése a klímapolitikai célok segítése mellett
több mint három évtizede javítja az ország versenyképességét.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése is megállapítja, hogy a
legolcsóbb megoldás a klímaváltozás hatásainak csökkentésére a meglévő
atomerőművek működésének fenntartása.
Az atomerőművek villamosenergia-termelése olyan eszköz az európai
országok – így Magyarország – kezében, amely segítséget nyújt a
klímacélok teljesítésében, a klímaváltozás negatív hatásainak
csökkentésében.
Magyarország 2030-ra mintegy 40%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok
emisszióját az 1990-es állapothoz képest. Az atomenergiára szükség van a
gazdasági versenyképesség, a folyamatos áramtermelés és a
károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt is.
“ENERGIA ROVAT”
Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás, és az atomerőmű versenyképessége vitathatatlan – mondta Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter a hosszú távú villamosenergia-ellátásról és az atomenergia szerepéről rendezett budapesti konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.
A Science tudományos lap szerzői szerint az atomenergia és a megújuló energiaforrások nem zárják ki egymást, sőt, csak együttesen képesek lassítani a klímaváltozást. Különösen érdekes lehet ez magyar szempontból, hiszen a paksi bővítés nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is komoly visszhangokat keltett.
A 60-as években úgy tekintettek az atomenergiára mint a szénerőművek helyettesítőjére, és úgy becsülték, hogy 2000-re a világ atomerőművi kapacitása 2 ezer gigawatt lesz (a paksi atomerőmű teljesítményének nagyjából az ezerszerese). Ennek végül csak a hatoda épült meg. Az egymilliárd tonnás cél eléréséhez meg kellene triplázni a világ atomerőművi kapacitását, szénerőműveket kiváltva. Ehhez háromszor akkora anyagi erőfeszítésre lenne szükség 50 éven át, mint amennyivel Franciaország fejlesztette kapacitását a 80-as években.
A megújuló energiák megszállott támogatói egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy a villamos energiát akkor is meg kell termelni, ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, vagy ha kicsit van világos és gyenge a szél. „Mellesleg” ez a helyzet az év legnagyobb részében és az a rövidebb ideig fennálló állapot, hogy úgy süt a nap, meg akkora szél van, hogy a szél és naperőművek névleges terheléssel képesek működni.
Így a villamos energiát az év nagyobb részében – bármennyi nap meg szélerőművet építünk is – vagy gáz és széntüzelésű erőművekben, vagy atomerőművekben kell megtermelni. Ha az atomerőműveket mind leállítjuk – ahogy a németek tervezik – úgy maradnak a gáz és széntüzelésű erőművek. Ha nincs már elég gáztüzelésű erőmű – és már nincs, és építeni már senki se akar, mert az alacsony kihasználás miatt ha jól süt a nap, meg erősen fúj a szél, akkor ezeket mindig leállítják – nem éri meg építeni. Aki építené, ráfizetne. Így maradnak a még megmaradt szénerőművek. Ezek nem azért járnak egyre többet, mert a szénbányászok meg a bányatulajdonosok kikényszerítik, hanem mert nincs más. Ahogyan a még megmaradt atomerőműveket is leállítják, egyre inkább ez lesz a helyzet. Ha a megmaradt lignitmezőt leművelték, újat kell nyitni és ehhez ki kell vágni az erdőt. Persze mindettől nő a CO2 kibocsájtás, hiába épülnek a megújuló energiával működő erőművek.
Mindez triviális, átlátható tény. Az eltökélt környezetvédők és az antinukleáris megszállottak hiába nem akarják tudomásul venni, itt az ő irracionális képzelgésük az objektív valóság falába ütközik akkor is, ha ebbe nem akarnak belenyugodni. A Paksi Atomerőmű nélkül a klímapolitikai célkitűzések teljesítése már most elképzelhetetlen lenne Magyarországon.
Tiszta energiával kerülheti el az emberiség a klímakatasztrófát. A megújuló és az atomenergia egymást kiegészítve lehet az emberiség számára az egyik legnagyobb veszélyt jelentő klímaváltozás elleni harc eszköze. Az atomerőmű képes ugyanis a legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelő alaperőműként szolgálni, és ezzel jelentősen hozzájárulni a villamosenergia-rendszerek stabilitásához, hiszen áramra akkor is szükség van, amikor nem süt a nap, vagy nem fúj a szél. A napelemek, szélerőművek és atomerőművek a termelés helyén károsanyag-kibocsátás nélkül, de teljes életciklusukra vonatkoztatva is az egyik legalacsonyabb kibocsátású energiatermelési módként képesek kielégíteni a növekvő igényeket. Magyarországon a Paksi Atomerőmű biztosítja a folyamatos és tiszta villamosenergia-ellátást, a hazai ellátásbiztonság alapvető pilléreként.
Mi mennyi?!
1. Villanyautó akkumulátor és benzin-összehasonlító adatok és költségek.
Egy liter benzin: 3,5-4,5 kWh (gépkocsikeréken)
Egy liter benzin energiájának tárolására:
– ólomakkumulátorban: ~ 120-130 kg akku-tömeg
– lítium ion akkumulátorban: ~ 35 kg akku-tömeg szükséges
Egy liter benzin 0,7 kg. Ha tíz kg akku-tömeg elegendő lenne, az már kiváló eredménynek minősülne.
Egy kWh kapacitású lítium ion akku ára: 2010 körül 1,000 USD volt, 2017-ben 350 USD, (talán a jövőben elérhető a 100 USD). Az élettartam ~ 10 év.
Villamosautóban szükséges akku:
– 10-12 l benzinnel egyenértékű ~40 kWh akku 2017-ben ~14,000 USD = 3,64M Ft (városi kisautó)
– 20-24 l benzinnel egyenértékű ~80 kWh akku 2017-ben ~28,000 USD = 7,28M Ft (középkocsi)
Ezzel a villanyautó ára kb. duplája egy vele azonos kategóriájú benzinmotorosénak.
A villamosautóban az akku ára 2017-es árszinten drága, de nem elviselhetetlen. (Az autóár fele és kb. 10 évig tart.) A reménybeli 100 USD/kWh ár mellett egyértelműen versenyképes lenne.
2. Szélerőművekhez, napelemekhez szükséges akkumulátor tárolókapacitás, árak
1 MWh akku reménybeli ára 100,000 USD, ez 26M Ft (ma a valós ár 350,000 USD).
1 MW-os szélerőműhöz vagy napelemtelephez „minimálisan” szükséges akku 24 órás tárolókapacitást feltételezve reménybeli áron 24*100,000 = 2,4M USD, ez 624M Ft.
Ezzel talán megközelíthető lenne (nagyon nagy optimizmust feltételezve), hogy az 1 MW-os szélerőmű vagy napelemtelep által maximálisan termelhető évi villamos energia (2,000 MWh, illetve 1,500 MWh) a fogyasztói igényekkel összehangoltan álljon rendelkezésre.
Atomerőmű esetében 1 MW teljesítmény által termelt évi villamos energia ~8,000 MWh, tehát a szélerőműtermelésnek mintegy négyszerese, a napelemek termelésének pedig több mint ötszöröse. Így azonos villamosenergia-termelésre vonatkoztatva az 1 MW-os szélerőmű + 24 órás akkumulátor-rendszer egy negyedét éri, az 1 MW-os napelem + 24 órás akkumulátor-rendszer pedig kevesebb mint egy ötödét éri az 1 MW atomerőműnek.
1 MW atomerőmű kereken 5M USD. Ennek a negyede 1,25M USD, ez áll szemben a szélerőműhöz minimálisan szükséges akku 2,4M USD árával. Napelemeknél az atomerőmű ötöde, 1M USD áll szemben az akku 2,4M USD árával. Tehát csak az akku sokkal többe kerül, mint a vele egyenértékű atomerőmű. Mindez a számítás az akkumulátor-árak nem valós, hanem annál 3,5-ször kisebb reménybeli árával igaz, és feltételeztük, hogy a 24 órás tárolás elegendő a szükséges teljesítmény-kiegyenlítéshez. Nem vettük figyelembe a szélerőmű, illetve a napelem-telep árát sem.
A fentiekből teljesen egyértelműen látszik, hogy a szélerőművek és napelemek által termelt energiát akkumulátorokban tárolni elviselhetetlenül drága és versenyképtelen, még a jövőbeni reménybeli akku árak mellett is.
Akkor hogyan lehetséges, hogy a szélerőmű-rendszerek és naperőmű-telepek a villamosenergia-rendszerekben mégis működtethetők (ld. pld. Németország)? A megoldás az, hogy akku ugyan nincs, de van tartalék erőmű. Ezek döntően gáztüzelésű, kombinált ciklusú erőművek. Általános adottság, hogy óriási tartalékteljesítmények állnak rendelkezésre. Az erőmű-rendszereket megelőzően túlfejlesztették, a villamosenergia-fogyasztás több okból kifolyólag (2008-as válság, energiaigényes ágazatok kitelepítése, energiatakarékosság stb.) jelentősen alatta maradt a tervezettnek, így a szélerőművek és napelemek kiegyenlítésére bőségesen voltak tartalékok. Ha a tartalékok elfogynak, akkor e célból külön erőműveket kell építeni. Az összes szükséges beruházás tehát a szél- vagy napelemes erőmű + tartalékerőmű. Ennek együtt kellene versenyképesnek lennie.
3. Autóakkumulátorok felhasználása a szél- és napenergia-termelés kiegyenlítésére
Jelenleg a villamosautók részaránya 1 ezrelék és 1 százalék között van. Várható azonban a robbanásszerű elterjedés?! A közlekedés súlya az energiamérlegben nagyon jelentős. A fejlett országokban az energiamérlegen belül az olaj részaránya nagy, kb. 30-35%. Ennek döntő része a gépkocsik üzemanyag-felhasználása.
Villamosautóknál a töltési villamosenergia-igény időben eleve elkülönül a gépkocsi működésének energiafelhasználásától. A töltés idejének a megválasztásában számottevő mozgástere van a felhasználónak. Jelentős részben eleget tud tenni – ha erre van ösztönözve – annak, hogy a villamosenergia-túlkínálat időszakában töltsön. A kínálati-keresleti viszonyokat a pillanatnyi villamosenergia-ár fejezi ki. Az informatikai technika lehetővé teszi a pillanatnyi villamosenergia-árnak a fogyasztásmérőben való figyelembe vételét és az eszerint történő elszámolást. Ha ezt általánossá tennénk az autóakkumulátor-töltőkben, az masszív ösztönzést biztosítana a szél-, valamint napenergia hasznosítására és az amúgy is meglevő villanyautó akkumulátorok de facto rendszerszintű energiatárolásra történő felhasználására. Lehetőség volna az egyéni töltés optimalizálására is.
A közlemúltban hírek jelentek meg óriási akkumulátorgyártó üzemek létesítéséről, pl. a Tesla Nevadában évi 35 GWh akkumulátorkapacitást előállító üzemet épít. TerraE néven Németországban 17 vállalat közösen ugyancsak évi 35 GWh akkumulátort tervez gyártani. Ezek valóban nagy üzemek lennének, a villamosenergia-rendszerben szükséges tárolási igényt figyelembe véve azonban még ezek sem túl jelentősek. (A 35 GWh kevesebb, mint a magyar éves villamosenergia-fogyasztás ~43 TWh egy ezreléke. Kb. egy napi magyar villamosenergia-fogyasztás egyharmada!)
A bejelentések, közlemények sokszor hamis illúziókat keltenek.